Sajnos nagyon sok esetben látom, hallom a fiatalabb korú gyerekek mérkőzésein, hogy kiabál az edző „ezt így kellett volna”, „azt amúgy kellett volna”, „ezt miért nem így csináltad”, azt miért nem úgy csináltad. Irányítja a játékosait hogy hova kellene passzolni, futni stb.
Van egy angol mondás, amely a futball filozófiám egyik alapköve, és ami egyébként alapjában megváltoztatta a gondolkodásomat is.
Ez úgy hangzik hogy „Mistakes are for learning”, és annyit jelent hogy a hibák a tanulást szolgálják.
Ez hatványozottan igaz az utánpótlás futballra, hiszen a játékosok egy tanulási folyamatban vannak, így magától értetődik, hogy sokszor hibáznak. Hibázzanak is! Akkor fogod látni, hogy hol vannak a hiányosságok. A játékos pedig abból fog tapasztalatot nyerni, majd rájönni, hogyan is lehet majd legközelebb sikeresen megoldani az adott játékhelyzetet.
Legtöbbször a játékost hibáztatják az edzők, nézők, szülők, de nézzük sorban egy másik szemüvegen át, hogy a hibák miből is adódnak.
1. Behatárolt a játékosok felfogása
Nem rossz értelemben gondolok én itt erre, hanem pl. nem értik az instrukciókat, nincsenek tisztában a feladataikkal, mert nem az ő „nyelvükön” mondtad el , ha adott esetben kisgyerekekről beszélünk. Nálam is volt rá példa 8- 10 éves gyerekeknél, hogy mondtam a kissrácnak valamit és csak azt láttam hogy bólogat, de nem fogja fel. Majd azután másféle megközelítésben egyszerűbb nyelvezetre váltva ez már sikerrel járt.
2. Korlátolt technikai- taktikai képességek
3. Korlátolt játékintelligencia
4. A játékosok új dolgokat próbálnak ki
5. Irreális elvárások
6. Negatív edzéskörnyezet- a játékosok feszélyezve érzik magukat
7. Hiányos felkészülés, felkészítés
Ezekből látható hogy tulajdonképpen egyetlen ember nem okolható, és az pedig a játékos. Akit maximum lehet kritizálni az edző, ha túl sokat vár el a játékosaitól, vagy olyan közeget alakított ki a csapat körül, amelyben a játékosok félnek, nem mernek futballozni. Tudjuk, hogy remegő lábakkal nem lehet játszani, igaz ez a gyerekekre is.
Mire van szüksége a játékosaidnak?
- Segítségre, támogatásra, adott esetben elmagyarázhatod nekik hogy most éppen mi megy végben a fejlődésükben, ami korlátozhatja őket a teljesítményükben. Pl. hirtelen nagyot nőnek és a koordinációs képességekkel probléma van, ezáltal sok a technikai hiba.
- Adj nekik időt, és lehetőséget a gyakorlásra!
- Segítsd a fiatal játékosokat azzal, hogy folyamatosan tanítod őket egy olyan edzéskörnyezetben, amelyben bátorítod, megérted, elfogadod hogy ők fiatalok, még fejlődésben van a játékintelligenciájuk, technikai képességük és tanulják a szerepüket a csapaton belül.
Hogyan tudod gyakorlatban ezeket alkalmazni?
- Fel kell ismerni, hogy a hibázás egy lényeges és kulcsfontosságú tanulási lehetőség
- Ne állítsd meg az edzést nagyon gyakran! Nézd meg hogy a játékosok kijavítják- e a saját maguk hibáit!
- A gyerekekkel mindig tudasd amikor valamit jól csinálnak, és tudják azt is hogy mit tettek a siker érdekében!
- Tedd lehetővé hogy rengeteget gyakoroljanak, játszanak!
- Dícsérd duplán azokat, akik a jó értelemben véve kockáztatnak a játékban és kreatívak!
Összegzésként tehát annyit, hogy utánpótláskorban máshogy kell tekinteni a hibázásra, mint a felnőtt labdarúgásban. Míg a felnőtteknél súlyos következményei lehetnek a hibázásnak, mint például anyagi javak elvesztése, addig a gyerekeknél ilyenről nincs szó. Nekik különösen megengedhető hogy hibázzanak, sőt. Hibázzanak is! Abból biztos hogy tanulni fognak!
